A Hitel 1935–1944 között megjelenő társadalomtudományi lap. Meghatározó szerkesztője. A lap megjelenését az Erdélyi Fiatalok Szabó Dezsős tájékozódásával való elégedetlenség idézte elő, a szerkesztők tárgyilagosabb, szociológiai–szociográfiai–statisztikai megvilágításban akarták bemutatni a valóságot. „A változásra ítélt s meg is változott erdélyi magyar körülmények első nemzedéke vagyunk” – vallják a szerkesztők, céljuk: „rokon felfogású emberek közös munkára szövetkezése”.

Az erdélyi magyarság kritikai önismeretét szorgalmazva a lap nemcsak a fiatal értelmiség nevelését tekinti feladatának, hanem a művelődés, a tudományosság széles körű terjesztését is. Jellemző a magyar kisebbség elsősorban kulturális egységként való tételezése s a népi szemléletből táplálkozó új szociális élményvilág. Hivatásuknak tekintik a román–magyar és szász–magyar művelődési kapcsolatok ápolását. A kulturális és gazdaságpolitikai cikkek mellett a lap szépirodalmat is közölt Bözödi György, Flórián Tibor, Szabédi László, Szemlér Ferenc, Toldalaghi Pál tollából. Az együttélő népek közeledését szolgáló írások közül jelentősek Wolf von Aichelburg, Makkai László, Grigore Popa, Szemlér Ferenc,Vásárhelyi Z. Emil tanulmányai, írásai, továbbá Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Makkai László műfordításai. 1936-ban megváltozik a formátuma, és havilapból negyedévi lappá alakul. A lap négy éven át folyamatosan megjelent, az 1940/1-es számot azonban csak egy év múlva követte az 1940–41/2-es szám, majd az összevont 3–4-es. 1942 áprilisától havonta jelenik meg „Nemzetpolitikai szemle” alcímmel 1944 augusztusáig.

A lapban a reális honi feladatvállalás került előtérbe. A Hitel is részt vett a Vásárhelyi Találkozó előkészítésében és ülésein, majd egész számot szentelt az eseménynek Tamási elnöki megnyitójával az élen (1937/3). „A hitel tágas értelemben hinni és hihetni egymásnak” hangsúlyozták a szerkesztők átfogó programjukat a közös cél, az önismeretre való törekvés jegyében, Széchenyi István reformszemléletét idéző ama felfogásuk szerint, melyet különben Széchenyi Hitel c. 1830-as alapműve első kiadásának felnagyított címbetűi is jelképeztek a folyóirat borítólapján. A valóságfeltárással, ami számukra az erdélyi magyarság gazdasági-politikai, társadalmi, művelődési viszonyainak ismeretét jelenti, a fiatal értelmiség népnevelésre való tudományos felkészítését kívánták szolgálni. Az ellentéteket áthidaló közösségi munka szükségességét hirdették, leszögezve az 1937/1-es számban kezdődő rovatuk élén: „Eszmék és elvek cím alatt szabad teret nyitunk a véleménynyilvánításnak, anélkül hogy a különböző állásfoglalásokat magunkra mindenben kötelezőnek tartanánk.”

A leíráshoz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon elektronikus változatában található szócikket használtuk fel, https://lexikon.kriterion.ro/szavak/1464/